Versek

Tudod ki?

ki rejtette a magokat a DINNYÉBE?
ki szerelte a fejemet a nyakamra?
ki álmodta meg ilyennek a szemem?
százszor is megkérdeztem
amikor még egészen kicsi voltam
és most, hogy mindjárt
NYOLCÉVES leszek
még mindig nem tudom rá
pontosan a választ

Szeptember

a plafon jobb sarkából
NÉGY PÓK is lesben áll
hogy alvás közben
rám sétáljanak
ki tudja
mit szeretnének aztán
anya leoltja a villanyt
már menetelnek is a kezemen
csíp! szúr! hasogat!
JUJJ
anya, kapcsold föl a lámpát!
biztos vagy benne
hogy nem faltak még föl?
szóval azt mondod, nem
anya szerint elég éhesek ahhoz
hogy nyugton üljenek a hálóban
a csend hangjait fürkészve
mert SZÚNYOG már régen
nem zümmög errefelé
még szerencse, legalább
nem csapkodom miattuk a fülemet
félálomban egész éjszaka -
most mégis aggódom
a pókok üres pocakkal
nem fognak tudni elaludni
sajnálom őket
most mit csináljunk
rendeljünk nekik vacsorára
KUKAC-PIZZÁT vagy
muslica-konzervet?

Gondoltad volna?

gondoltad volna
hogy egy cseresznyemagba
mennyi minden belefér?
több zsák rigófütty
százévnyi virágillat
millió fényes levél
és SOK-SOK TONNÁNYI
ragyogó cseresznye!
szívesen elmennék
abba a világvégi gyárba
ahol titkos módszerekkel
titkos tündértanoncoknak
tanítják titkos tündértanárok
hogyan kell a PÖTTÖMNYI magba
egy egész fát belecsomagolni!

Keltegető
„csing-ling-ling – száncsengő”

föld mélyén szendergő
csillagfürt, ébresztő
ébresztő – csing-ling-ling –
szél szárnyán záport hint

álmából ébredve
fölnyílik fénykelyhe
fénykelyhe fölnyílik
csengőszó hallatszik

szendergő vadrózsa
házadban alszom ma
szép orcád tündöklő
szirmodról álom jő

Születésnap

amikor megkaptam
egy befőttesüvegben
még Bencének hívták
puha zöld testén mesebeli
narancssárga pöttyökkel
bársonyfekete csíkokkal
vidám jelmezbálozónak
vagy cirkuszi bohócnak
festett leginkább
aztán egy szép reggel
különös álomba merült
BEBÁBOZÓDOTT a hernyónk!
- újságolta örömmel anya
elképzelni sem tudtam
mi történhetett két hétig
az apró zöld kabátka alatt
talán egy különösen aprólékos
titkos építkezés során
öltöző készült odabent
apró hernyótéglákból
leheletfinom hernyófonálból
s amikor elkészült
a jelmezbálos idegen
próbálgatni kezdte
a színpompás szárnyakat
egymás után
lassan, ráérősen
hercegkisasszony módjára
ahogy az a mesékben
lenni szokott
csakhogy ez a mese
valóságos volt
gyerekek!
kikelt a lepkénk!
- kiáltott anya egy másik
csodaszép reggelen
amikor Veronikának
születésnapja volt
barackot reggelizett a tenyeremből
aztán a ragyogó napsütésbe
vitorlázott Kardi
akire azóta is sokat gondolok
mert egy kardoslepkénél
szebb ajándékot
ELKÉPZELNI SEM LEHET

Néha szeretnék

néha szeretnék ELREPÜLNI
hogy hajóval mentsem ki
a jegesmedvéket a tengerből
akiknek az autók füstje miatt
egész nap élelem után kell úszniuk
a dermesztő vízben
néha szeretnék elrepülni oda
ahol MÁSODPERCENKÉNT
egy focipályányi erdőt vágnak ki
és az állatoknak menekülniük kell
az óriásétvágyú, tomboló gépek elől
néha oda is szeretnék elrepülni
ahol egész nap tiszta víz után
kutatnak a gyerekek
s alvás közben még a fejüket
sem tehetik le a földre
a rájuk leselkedő
mérgespókok miatt
néha szeretnék odarepülni
NÉHA NAGYON SZERETNÉK
hogy megkérdezzem
miért kell nekik szenvedni
ha nem csináltak semmi rosszat?